4. fejezet
Nemsokkal később visszamentem a bázisra. Ahogy visszaérek beültetnek egy kihallgatóba. Úgy fél óra múlva bejött Mech, Márk főnöke és persze az enyém is.
-Na hol voltál Akira?-kérdezte
-Messze.-válaszoltam
-Pontosan?
-Elsőnek mond meg, mért vagyunk egy kihalgatóban!
-Mert.
-Ne mond aszt, hogy kihalgatsz mert az nem így megy nállunk.És nem mehetnénk el kajálni kilyukad a gyomrom, meg persze megkaphatnám Kirát?
-Nem mehetünk el és megkaphatod Kirát.De mond mostmár el hol voltál!
-Egy kihalt raktárban.
-És mit láttál?
-Miután oda értünk úgy húsz perccel később megjött a főnökük.
-És miről beszélgetek vagy egyáltalán beszélgetek?
-Igen beszélgetek, és hallottam miről beszélgetek.
-És miről beszéltek?
-Valami olyan roll, hogy egy lány a mezőn volt és utána eltünt, de ...
-Mi ,, de "?
-Hisz akiről beszéltek én vagyok.
-Honnan vagy abban olyan biztos?
-A két fickó arról beszélt, hogy a lány leverte két emberét és csak én voltam a mezőn meg az örszemek meg még Lak.
-Ez igaz. Emlékszel az arcukra?
-Igen.
Odaadott egy egy táblagépet rajta az adatbázissal, nemsokkal később megtaláltam az egyiket.
-Tessék ő volt az egyik.-és mutattam neki a fickó képét.
-Dante Kruz. Maradj itt, nekem most mennem kell, nemsoká küldök neked ennivalót.
-Miért? Evel a Kruzal kapcsolatos meg velem?
-Most nem válaszolhatok.Majd később beszélünk.-mondta és kiment
Gyorsan bemásztam a szellőzőbe és azon át követtem egy szobába.A szobában bent volt Mech,Csika,Ben,Lak és a rajztanárom.

3. fejezet
Óra végén beattam a rajzom és elmentem regelizni.Regeli után lementem a kutyásokhoz kérni Kirának kaját.Nemsokal később kimentem a mezőre Lakal és a kutyájával Korommal.Ahogy kiértünk leraktam Kirát a földre had játszon korommal, Lak meg én leültünk a földre.
-Lak mióta van kutyád?- kérdeztem
-Ez a negyedik éve.- válaszolta
-És hány kutyád volt eddig?
-KLorom kivételével kettő.
-És mióta vagy itt?
-Tíz éve jöttem ide. De nem vagy túl kiváncsi?
-De.
Kira hirtelen az ölembe ugrott.
-Nyugi Kira csak a megfigyelők.-mondtam és elkeztem halgatózni
-Mindjárt jövök Korom mutatni akar valamit.-mondta Lak és indult is volna csak megszólaltam
-Ne ezek nem a megfigyelők.
-Honnan tudod?
-Halom a mozgásukat. Nyolcan harcolnak és a kapu felé hat ember lapul a fűbe.
-Akkor merre?
-Szép lassan kövess.
-Rendben
Elkezdtünk sétálni de pár perc mullva leültünk a magas fűben.
-Miért álltunk meg?
-Mindjárt megtudod. Van nálad labda?
-Aha.
-Dobd el Koromnak.
-Elterelés?
-Ja.-mondtam és Lak eldobta a labdát.Kinyitottam egy csapóajtót- Befelé-mondtam és beugrottunk, Korom ép hogy csak vissza ért.
-Mi ez a hely?
-Egy lezárt részleg, itt szoktam kilógni a szellőzőn keresztül.-mondtam és lezártam a csapóajtót.
Megkerestem a szellőzőt és bemásztam.A szellőzőben elmentem Mech irodájához, de nem volt ott.Ezért elmentem a készenlétisekhez.
-Skacok gyertek gyorsan baj van.-mondtam
-Mi baj?-kérdezte az egyik
-Megtámadták a megfigyelőket.
Gyerünk skacok.-mondta a vezetőjük.-Akira te maratsz.
-Nem. Aszt lesheted, hogy én maradok mikor szükség van a segítségre.
-Jó, de akkor maratsz mellettem.
-Csak ha bírod a tempót-mondtam és már rohantam is.
A készenlétisek szeme elöl kéttperc után elltüntem.Mikor odda értem három örszem a földön feküdt, egy pedig kettő ellen harcolt.Gyorsan segítettem neki leverni a két fickót.
-Jól vagy?-kérdeztem
-Igen-válaszolta
-Várd meg amíg ideérnek a készenlétisek.
-Jó és te?
-Utánuk megyek megnézni ki küldte őket.
-Azt nem engedhetem!
-Miért?
-Nekünk kell téged megvédenünk.
-Ez fordítva sikerült.
-Tudom-mondta és lehajtotta a fejét.
-Elölletek is mindig meglógok, elöllük is megtudok.-mondtam és már rohantam az ellenség után.
Órákon át üldöztem őket és kifáradtam. Lasan feladtam mikor elértünk egy lezárt gyárat.Beosontam utánuk és elbujtam.Nemsokkal később egy idősebb fickó jöttmeg gondolom a főnökük.Elkeztek beszélgetni de nem hallotam miről ezért közelebb mentem.Amint olyan közel értem hozájuk hogy haljam mit mondanak nem mozdultam.
-Ott volt?-kérdezte az egyik
-Igen, de utána-Felelte a másik
-Mi történt?
-Hát, eltünt.
-Hogy érted, hogy eltünt?
-Nem láttuk, de utána nemsokkal megjelent és leverte két emberünket.
-Hogy érted hogy eltünt?
-Szemelöll vesztettük.-abba hagyták a beszélgetést és elmentek.

Akira

1. fejezet

Volt egy 18 éves lány Akira. Akirát egy katonai bázison nevelik. A bázison ő volt egyedül ilyen fiatal. Ezelőtt nyolc évvel még egy nindzsa nevelte.

Akira nap mint nap megszökött a bázisról mivel elunta magát. Napi tíz órán kellet volna részt vennie, de ebből jó ha kettőn részt vett.De a mai  nap más lesz mivel megváltozik az élete.

2. fejezet

Akira szemszöge

Úton a tanterem felé.

-Na Akira mit tervezel mára?- kérdezte Csika

-Még nem tudom.- válaszoltam

-Szerintem semmit ne tervez.

-Miért?

-Titok.-ép hogy kimondta Csika és odaértünk a teremhez.-Na én mentem.

-Jó, szia.

-Szia Akira- mondata Márk a rajztanár.

-Szia Márk. Ma mit rajzolunk?-kérdeztem

-Kiskutyát.-felelte Márk

-Ahoz nemkéne egy modell?

-De.- és az asztalon lévő dobozból elővett egy kiskutyát amit lerakott a földre.

A kiskutya odaszalatt hozzám és én felvettem.

-De aranyos- mondtam

-Az, és a következő egy hónapban te vigyázol rá.

-Nem, akkor hogy jutnák ki a bázisról?

-Úgy hogy naponta kivszed sétálni.

-De mindig figyelnének rám és az úgy nem olyan lyó.

-Lehet, de nem lennének sebeid és foltjaid.

-Egyátalán kinek az ötlete volt?

-Csika.

-Selythetem volna.Na és mi a kutyus neve?

-Kira

-Hasonlít a nevemre.

Kirát beraktam a kapucnim alá és elkezdtem rajzolni.